Jelenleg nem sok a tennivalom kis irodamban, ugyhogy megosztom egy apro titkomat: szerelmes belem X.

A tokeletes teremtmenynek is hivhatom, de komolyan. Lattam a szemeben, hogy akar valamit tolem. Ahogy koltoiesen megjelent az irodamba es tavolsagtartoan, lihegve felgyorsult pulzussal ramtekintett ereztem ebbol baj lesz(mert a szerelem biza olykor baj). En eleg pofatlan modra keszitettem sunyiba videofelvetelt rola, mert tudtam nem marad soka, es lehet nem is latom tobbe.

Fekete selymesen tiszta ruhazat, feher ing, igazi munkas kezecskek: en mondom jelenlete felkavart, de tudtam ez az erzes nem tart soka. Szotlanok voltunk mindketten par masodpercig, aztan kozolte menni kivan, nem alltam ellen. Eltunt. Es hittem abban, hogy mar nem ter vissza soha. Egesz delutan egy elmenykent elt bennem.

Egy autoroncsot szallitottak nemreg az epulet ele, gyonyoru latvanyt keltett bennem jopar napon at.

Minap igazi titkarnohoz kepest nagy munkalatokba voltam, amikor is folpillantottam es a roncs tetejen ott allt a jol oltozott, mostmar felszabadultabbnak tuno teremtmeny. Nem hittem a szememnek, gondoltam ez abszurdum....lehetseges megartott a sok szamigalas, vagy a cappucino nemi kabszert rejtett magaban es halucinacio aldozata vagyok...

De o husegesen allt es szinte mosolygott. Sugarzott a figyelme ram. En lepadlozva neztem amig eltunt ismet. Feltem, odamenni es leszollitani. Tuttira hulyenek nezett volna es fakepnel hagy mar az elso pillanatban. Eleg gyengen allok "udvarlas" teren...de fejlesztes alatt vagyok:)

Szerelmes belem. En meg hagytam, hogy bantsak.

Minden nap jott es bekoszont, nem restelt tobbszor is jonni, a fonokomnek is bemutattam vegul hisz mar nem birtam ellenallni a tudatnak, hogy ismerem es megsem vallom be hogy koztunk van valami. Elvolt ragadtatva.

No de elegge meguntam, hogy nem tortenik soha semmi, jon es eltunik, es ez rendszeresse valt. Lattam rajta akarna de megse, kozeledne de megse...eleg feloske es en nem kedvelem a feloske ferfiakat, de ot megertettem. Mas volt mint a tobbi gyava parazita (ertem itt azokra a mutansokra akik ismeretlen szamon hivogatnak es ha folveszem elelveznek).

Szoval o mas volt.

VOLT.

Jott egy igazi videki legenyke es engedelyt kert a rabla eltaszitasara, merthat taszitani is csak ugy lehetett, hogy ketten konyorogtek mellette nehogy kiessen a kereke az elpusztult Ladacskanak.

A roncs eltunt es vele egyutt a szerelem is.

Es hianyzik.

Most igy vegig gondolva mire megszoktam, hogy olyas valaki udvarol nekem aki nem bantana soha, kezdtem elfogadni a lehetseges felallast.

De en magam fosztottam meg a rablatol, a targytol amin keresztul lephetett kapcsolatba velem.

A kis madar nem tert vissza azota se. Valahol bizonyara kiheveri traumajat, csalodasat. Ez uton is kerem bocsasson meg:)

...lehetseges nem is volt szerelmes csak feszket rakott a kozelbe?!?...ahhhh kizart:) nem tenne ilyent egy madar.