Folbukkantam ismetelten, tudom tudom nagyon hianyolt a nagy tarsasag. Kezdjem mindjart az elejen, nem is olyan regen irtam a kisikamlott siralmas nemcsak moralis eletemrol.
Tekinthetjuk ugy is hogy elforditottam a fejem jobbra, lassan es szinte pillantas nelkul masodpercekig vegig gondoltam a jelenem. Semmi. ugy azert orultem, hogy mindig mozgalmas az eletem amennyire engedem, jobban mondva kovetelem az legyen meg magamtol is. Annyi mindent meg akarok tenni, annyi minden var ram es nem tehetem azt amit honapokkal ezelott megtettem puszta lazasagbol.
Par honap tortura utan meglazitom nyakkendomet es beiktatom aktiv hetkoznapjaimba a magammal valo foglalatossagot is. Erdekes megfigyeles onmagamrol: amig nem volt folvallalni valo ferfi az eletemben, neha pesszimista es ugyanakkor nagyvonolu voltam magammal, most meg visszafele porgetem a mokuskereket. Erdekes elmeny es ujabb etyllat fedeztem fol magamban.
Igaz elegedetlen vagyok nehanapjan magammal ez a bizonyos valtozas okozta neha nem is tudatos tortenesektol de elmegy meg, ns de a lehyeges jelige az EN helyett mostmar MI lett es ez jo.
Neha nagyon ugy gondolom, hogy az emberek koztuk en is rettentoen el vannak formalodva valos enjuktol. Most nem akarok itt nyoszorogni a media, a divat hatasarvol agy a tarsadalom alakulasarol, de nyilvan ezek fuggvenyeben nehez a valos onmagadnak lenni. Valahogy ugy gondolom az onmegismeres legjobb formajat, hogy kitesznek a termeszetbe, ahol el vagy zarva miden ember altal letrehozott szemettol es ott egy ido utan talan lehetsz onmagad, ami mondjuk kozelebb all a valos enedhez, mint amit magadra eroltetsz. Peldaul lehet en sem foglalkoznek a testemen levo plusz 4 kiloval, ( vagy 5, ki szamolja?) meg azzal, hogy mit kellene felvennem, hanem mondjuk koncentralnek olyan dolgokra, hogy a masik ember mit jelent szamomra. Persze errol tanulmanyokat lehetne irni sok labjegyzettel, okos kis megjegyzesekkel, meg nagy altalanositasokkal.
En most egy egeszen gyermeteg terapiat kezdtem el magammal jatszani. Megpedig azt csinaltam, hogy nem mostam minden nap hajat es nem alltam neki vasalni sot, amint nemreg irtam is errol volt olyan nap mikor nem sminkeltem magam ki. Erre azert van szukseg mert mar olyan szinteket utott meg a cicomazas, ami teljesen feleslegesen rabolta es rabolja az idom mert nem voltam (vagyok) kepes elhinni, hogy nem csak ugy lehetek vonzo, ha ugy nezek ki, mintha magazinbol leptem volna ki. Nyilvan itt az onertekelesi problema vetodik fel. Mert nekem van egy megfelelesi kenyszerem. Nem masoknak vagy a rendszernek hanem magamnak. Ez kezdett nalam rossz iranyba elmenni. A sok cicomaval meg mindennel pedig elindultam egy olyan iranyba, ami nem en vagyok. En meg mindig mezitlab kepzelem el magam a kertemben egy pohar borral juiceal nagy ebedekkel, nem pedig a playboy cimlapjan. Az, hogy most egy napot vegig sportoltam eleg kemenyen sokat segitett(par ora uszas megtette a magaet)
Nem akarom, hogy en is olyan legyek, akinek az elete maga korul forog, akinek a tukor a legnagyobb ellensege, aki mar csak buntudattal eszik meg egy szelet tortat. Nyilvan kellenek elvarások magammal szemben csak ezt vissza kell terelni a normalis kerekvagasba. Most mindenfele terapiat talalok ki magamnak.
Amugy jovoheten vegre neki ulhetek olvasgatni a nagy szunet utan, aminek en ugy orulok, mint a kisgyerek a vidamparknak. Az en agyam le kell foglalni. Talalnom kell dolgokat amikbe belelovalom magam. Most eppen az ertelem es a pszichologia a kedvenc temakorom.
